4. rész A vacsora

Elérkezett az a bizonyos vacsora amire mindenki annyira készült. Megérkeztünk és leültünk enni mert amint beléptünk Niall reklamált, hogy éhes. Ahogymondtam leültünk enni Stefanie és én segítettünk Harrynek behozni a ételt. Csengettek az ajtón én pedig mentem ajtót nyitni úgyis álltam. Mire megszólal Zayn:
-Nem fontos kinyitni!
-Szívesen kinyitom úgyis állok. - mondtam és elértem az ajtóhoz. Hallgatni kellett volna Zaynra két férfi volt az és amint ajtót nyitottam nekem ugrott az egyik.  Csak ő azt nem tudta, hogy jártam "önvédelmi" órákra... így földhöz vágtam. A másik Stefaniet vette célba, de Stef is jár "önvédelmi" órákra szóval ö is földhöz vágta. (az önvédelmi órán azt értem, hogy: jártunk karatéra,judora,boxra) A két férfival jött még öt másik férfi, de őket már mi nem tudtuk kivédeni ezért  a srácok kapták el. Miután megkötöztük őket megkérdeztem:
-Mi is van most?
-Srácok mostmár muszály elmondanunk nekik. - mondta Niall. -
-Előbb vagy utóbb úgyis megtudják. - mondta Zayn. -
-Akkor mondjuk el. -jelentette ki Liam. -
-Végre mondanátok? - türelmetlenkedett Stef. -
-Szóval...mi vámpírok vagyunk. - mondta Zayn. -
-Nagyon vicces Zayn...de most komolyan. - mondta Jennifer. -
-Nem viccelek. - mondta Zayn. -
-Persze és ezt hidjük is el? - kérdezte Stella. -
-Ez az igazság. - mondta Harry. -
-Na persze...akkor ne mondjátok el. - mondta Jess. -
-Miért nem hisztek nekünk? - kérdezte Liam. -
-Miért is hinnénk eddig titkolóztatok most meg azt akarjátok beadni nekünk, hogy vámpírok vagytok? - kérdeztem. -
-Miért most bizonyítsuk be nektek? - kérdezte Niall. -
-Mondjuk. - válaszolta Jenni. -
-Hát jó... - mondta Zayn egy gonosz mosoly kíséretében. -
--Én gondolatolvasó vagyok. - szólalt meg Niall. - Jess most arra gondol, hogy Niall ilyen sík hülye...vagy mi? Héé most miért gonoszkodsz Jess.
_ Niall te tényleg szőke vagy nemhogy megmutatnánk a fogainkat vagy a gyorsaságunkat nem te elkezdeted a gondolatolvasást. - mondta Harry. -
-Oké... mi mentünk helló... - mondta Stef úgy hogy lelehessen venni belőle hogy teljesen hülyének gondoljuk őket. -
-Nem vagyunk hülyék! - szólalt meg Niall és Harry ott termett az ajtó előtt majd megszólalt:
-Most már hisztek nekünk?
-Na jó mondhatni hogy hiszünk nektek... - mondtam. -
-Na akkor üljetek vissza. - mondta Zayn. -
-Oké... - mondtuk egyszerre a lányokkal és vissza ültünk. -
-De ezek kik is? - kérdezte Stef. -
-Hát ők ki akarnak titeket nyírni. - mondta Zayn. -
-Mi van?!?! - kérdeztük együtt a a lányokkal. - És ezt mikor akartátok velünk közölni?
-Hát...egyáltalán nem akartuk. - mondta Zayn. -
-Köszi.. igazán kedves! - mondtam. - Amúgy miért is akarnak minket kinyírni?
-Csak azért mert ti vámpírsegédek vagytok. - mondta Zayn. -
-És az meg mi? - kérdezte Jenni. -
-Hogyha a közelünkben vagytok akkor erősebbek vagyunk és nektek is van különleges képességetek amivel segítetek minket. Ja és meg kell titeket védenünk. -mondta Niall. -
-Niall végre mondtál valami okosat. Ügyes vagy! - dicsérte meg Harry. -
-Miért Niall szerintem nagyon okos csak van amikor nem tudja hogy egy bizonyos szó mit is jelent! - jelentette ki Jenni. -
-Éhes vagyok. -mondta Niall. -
-És ez most, hogy jön a témához? - kérdezte Zayn. -
-Úgy hogy éhes lettem. - válaszolta Niall. -
-Akkor menj és csinálj magadnak kaját... igaz hogy most ettünk. - mondta Zayn. -
-De ahhoz lusta vagyok.. - jelentette ki Niall. - Jenni csinálj nekem kaját!!!!
-Oké... mit kérsz? -  kérdezte Jenni. -
-Amúgy nem kéne eltüntetni ezeket a csávókat valahova? - kérdezte Stell. -
-Ja...tényleg még ők is itt vannak. - mondta Stef. -
-Niall és Liam vigyétek el őket valahova. - jelentette ki Louis. -
-De Jenni már csinálja a kajám. - mondta Niall. -
-Jenni körülbelül egy óra múlva lesz kész a kajáddal ahogy őt ismerjük. - mondta Stef. -
-Akkor nyugodtan mehetsz. - mondta Harry. -
-Addig nézzünk filmet!!! - mondta Jess.-
-Jó. - mondta Louis. -
-És mit nézzünk? - kérdezte Stell. -
-A kör jó lesz? - kérdezte Stef. -
-Jó.. - mondtam.  Aztán Harry felment a DVD-ért. Házimozijuk volt és azon néztük. Körülbelül a film közepénél oldalra néztünk és Harry és Stef ott alszanak egymás mellett. Ezért kikapcsoltuk a filmet és felmentünk aludni, de nem csak miattuk mentünk aludni azért is mert fáradtak voltunk.

3. rész Ez kicsit furcsa

Másnap reggel felkeltem és Zayn ott ált felettem.
-Szia! - mondta Zayn. -
-Szia Zayn...Te mit keresel itt és hol voltál tegnap? - kérdeztem kómásan. -
-Az nagyon hosszú és bonyolult.
-Nem érdekel, hogy hosszú és bonyolult...mondd el és kész! Elegem van, hogy te és a fiúk állandóan titkolóztok! - mondtam.-
-Nem mondhatom el...és a srácok se mondhatnak semmit bármennyire szeretnénk is.
-De miért nem?
-Mert nem lehet...csak ma gyertek át a lányokkal...lécci...
-Rendben. De... - és mielőtt befejeztem a mondatoz azelőtt kiment a szobából. Felhívtam Liamet, hogy itt volt Zayn... aztán lementem reggelizni. A lányok még nem voltak ébren, ezért bekapcsoltam a TV-t és reggelit készítettem a lányoknak. Egyszer csak egy sikítást hallottam az emeletről így felszaladtam megnézni, hogy mi a baj...hát Jennifer elesett a fürdőben a kövön. (semmi baja nem lett.) Visszamentem reggelit csinálni és mondtam Jennifernek, hogy addig feküdjön vissza az ágyába. Amikor kész lettem a reggelivel a lányoknak bevittem a szobájába elkezdtek enni... én meg lementem laptopozni. A lányoknak mondtam, hogy meghívtak magukhoz vacsorára a fiúk. Ők pedig azt mondták rendben és hogy hívjam őket amikor haza kell jönniük, mert elmentek moziba és plázázni. Azután, hogy a lányok elmentek megjelentek a srácok...és Liam megszólalt:
-Beszélnünk kell!
-Oké... - mondtam félve, mert ez nagyon komolyan hangzott. -
-Bemehetünk... - kérdezte Harry. -
-Persze... - mondtam. - Mit szeretnél Liam?
-Csak te vagy itthon? - mondta Liam. -
-Igen...de válaszolnál? - mondtam. -
-Igen válaszolok csak annyit szeretnék tudni, hogy: mit csinált Zayn itt reggel?
-Felettem állt és nézett...ja és meghívott a lányokat és engem hozzázok estére.
-Értem... - modta Louis. -
-Ennyiért átjöttetek? - kérdeztem. -
-Igen... de már megünk is. - mondta Niall. -
Helló! - mondtam. -
-Szia Shara! - mondta a négy fiú egyszerre. -

Ezt beszélték a srácok miután elmentek:
-Szerintetek tudja? - kérdezte Niall. -
-Honnan is tudná? - mondta Harry. -
-Azért ő sem hülye. - mondta Liam. -
-De Zayn miért lett most ilyen? - kérdezte Louis. - Hisz mi is vámpírok vagyunk és ugyan olyanok maradtunk.
-Ez jó kérdés... - mondta Harry. - Amikóta Shara itt van teljesen más lett.
-De miért lett másabb? - értetlnekedett Niall. -
-Nem tudom Niall...nem tudom. - mondta Harry. -
-Na fiúk tudjátok mit? Keressük meg Zaynt és kérdezük meg. - mondta Louis. -
-Oké... - mondta Liam. -
-Akkor menjünk elősször haza, utána meg az erdőbe...de estére otthon kell lennünk, mert jönnek a lányok. - mondta Harry. -
Na akkor indulás! - mondta Niall. -
A srácok megtalálták  Zaynt az erdőben volt...majd hazavitték és faggatni kezdte Niall Zaynt.
-Miért tüntél el szó nélkül? - kérdezte Niall. -
-Mert meg kell védenünk a lányokat... - mondta Zayn. -
-De miért hisz ők csak átlagos lányok? - mondta Niall. -
-Ők nem átlagosak... - mondta Zayn. -
-Ezt meg hogy érted? - kérdezte Niall. -
-Úgyhogy különleges képességeik vannak. - mondta Zayn. -
-De az nem lehet ők nem vámpírok. - mondta Niall. -
-De lehet...mert ő vámpírsegédek...csak még nem tudnak róla.  - mondta Zayn. -
-Értem...de azt még mindig nem értem, hogy miért kell őket megvédeni. - mondt Niall. -
-Jajj... Niall most ez nagyon szőke pillanat volt. - mondta Zayn. -
-Tudom...de akkor miért kell megvédeni őket? - mondta Niall. -
-Azért mert ha ők segítenek nekünk akkor erősebbek vagyunk. - mondta Zayn.
-Ja...így már értem. - mondta Niall és mentek készülődni.

2. rész Mi lehetett ez?

Másnap felkeltem és felültem a gép elé Twitter-ezni. A Twitteren találtam pár képet amin én és az 1D ahogy vígasztalnak. Jó gondoltam és görgettem lefelé a híreket. Felnéztem Facebook-ra is és ott is ott volt az a kép. Egyszer csak megcsörren a telefon. Liam volt az. Felvettem a telefont és beleszóltam:
-Szia! Mit szeretnél?
-Szia! Csak annyit, hogy ma eljössz a koncertünkre elküldök egy VIP jegyet.
-Rendben...miért is ne?
-Oké...akkor majd ott találkozunk. Mi is a lakcímed?
- 66 Green St.
-Oké...küldöm a jegyet.
-Figyelj...jöhetnének a barátnőim is?
-Persze...hány barátnőd jönne.
-Négy...velem együtt öt.
-Oké akkor küldöm a jegyeket.
-Rendben...szia!
-Szia!
Miután leraktam a telefont rögtön felhívtam a csajokat. A lányok beleegyeztek és azt monták, hogy mindjárt itt lesznek és elmegyünk ruhákat venni. Ezeket Vettük:

Miután megvettük a ruhákat átmentünk hozzám és felvettük a ruhákat, feldobtunk egy kis laza sminket, és a hajunkat leengedve hagytuk. A jegyek is megérkeztek mire készen voltunk. Felkaptuk a jegyeket és már mentünk is. Ez egy különleges koncert volt...de mi erről nem tudtunk. Azért volt különleges mert minekünk hátulról fel kellett menni a színpadra táncolni. Szerencsére amikor megmutatták a várost a lányok akkor az 1D zenéire csináltunk koreográfiákat. Szóval felmentünk és elkezdtünk táncolni. A koncert után még ottmaradtunk a srácokkal. Dicsértek minket, hogy milyen jól tudunk táncolni és mi is dicsértük őket, hogy milyen jól tudnak énekelni. Egyszer csak egy ismerős arc bukkant fel a tömegből Bob volt az. Odajött hozzám és azt mondta: 

-Joe keresett. Nem tudta, hogy hol vagy...aggódott érted.

-Nem kapta meg az SMS-t?

-A telefonját meg se nézte...

-Igen ez Joe-ra vall.

-Hát igen. - mondta Bob mosolyogva. -

-Megmondanád neki, hogy nézze meg az SMS-t?

-Persze. - mondta Joe és elment. -

Minket pedig a fiúk hazavittek. Most a lányoknál aludtam. (Ez is szerepelt az SMS-be.) Másnap amikor felkeltünk a lányok kitalálták azt, hogy: 

-Shara...ide költöznél, ha megkérünk?

-Igen....miért?

-Mert akkor...légyszíves költözz ide.

-Rendben csak szólnom kell Joe-nak.

-Oké...akkor szólj és segítünk bepakolni. Úgyis eggyel több szobánk van.

(A ház így nézett ki)

Szóltam is Joe-nak és beleegyezett, hogy odaköltözzek a lányokhoz miután megismerte őket. Szóval így már öten éltünk ebben a gyönyörű házban...és annak örömére, hogy beköltöztem rendeztünk egy bulit. A ruháink a következők voltak. 

(balról az 1. Stella ruhája, a 2. Jessica ruhája, a 3. Stefanie ruhája, a 4. az én ruhám, az 5. Jennifer ruhája)

Szóval a buli kezdetét vette nem ismertem senkit a bulin ezért a lányok mutattak be mindenkinek. Sok ismerőst szereztem, de egy sráccal különösen összebarátkoztam méghozzá Josh Marley-vel. 

(Ő itt Josh Marley.)

Nagyon kedves és okos srác, nem is néz ki rosszul...de van barátnője a neve Christina Booly. Kedves lány... szép is...de kicsit buta. Az egész estét Christinával és Joshsal töltöttem ameddig a bulinak vége nem lett. Ja és azt majdnem kifelejtettem, hogy egy kedves srác felkért táncolni...a neve Brad Grey.

(Ő itt Brad Grey.)

Amikor a bulinak vége lett, és mindenki hazament lefeküdtünk aludni. Ez az én pizsamám: 

Másnap reggel amikor még csak én voltam ébren csengettek. Így kinyitottam az ajtót. Az ajtóban egy fiú állt...és egyszer csak megszólalt:

-Szia! Én Dennis McCartney vagyok...Stellához jöttem... itton van?

-Szia! Én Shara Parker vagyok....itthon van Stella csak még alszik.

-Értem...

-Nem jössz addig be megvárhatod....

-Tényleg?

-Igen.

-Köszönöm...nagyon kedves vagy!

-Nincs mit. - mondtam. -

Egyébként így néz ki Dennis McCartney:

Amikor Stella lejött és meglátta Dennist rögtön elkezdett ordibálni:

-Te meg mit keresel itt?!?!?! Ki engedte meg, hogy ide gyere?!?!?! Menj haza és soha ne gyere vissza!!!

-Hozzád jöttem. Elengedtek hozzád. Miért??? - mondta értetlen fejjel Dennis pedig nagyon is jól tudta, hogy miért mondta ezt Stella. -

-Menj innen!!! - és már tolta kifelé Dennist az ajtón. -

-Ezt miért csináltad? - kérdeztem. -

-Azért mert ő volt az első szerelmem és azóta amióta elhagytam zaklat engem... - mondta Stella. -

-Ja...értem...bocsánat, hogy beengedtem a házba. - mondtam. -

-Semmi gond. - mondta Stell és folytatta mondanivalóját - Na gyere keltsük fel a többieket. -

Azzal elmentünk felkelteni a többieket. Elmondtuk, hogy mi is történt. Egyszer csak csörög a telefonom...Liam volt az...azt mondta hogy:

-Azonnal gyere át kérlek, de ne hozz magaddal senkit.

-Rendben.

Azonnal mentem csak felkaptam valami ruhát...

(ezt vettem fel)

Szóval siettem ahogy csak tudtam... 5 perc alatt odaértem... Liam idegesen nyitott ajtót... és egyszer csak megszólalt: 

-Zayn eltűnt... nem tudjuk, hogy hol van...

-És én ebben, hogyan segítsek.

-Csak maradj itt...

-Miért? És miért nem hozhattam magammal a lányokat?

-Mert Zayn csak téged ismer annyira nagyon...

-És ehhez nekem mi közöm is...

-Mert hozzád ment volna.

-Miért?

-Majd megtudod egyszer.

-Mondd el kérlek!

-Nem lehet majd megtudod.

-Oké... - hagytam rá. -

Miután reggel elmentem és már délután lett a lányok hívtak hogy eljönnek értem és megyünk sétálni. Ők is 5 percen belül ott álltak az ajtóban én pedig mentem velük. Hát amire nem gondoltam mert nem úgy voltak öltözve a közeli erdőbe mentünk sétálni. Mentünk az erdőben már jó ideje és egyszer csak nagy csörtetést hallunk, és hogy hirtelen elsuhan egy árnyék...nem tudtuk, hogy mi lehetett az mire kaptam Liamtől egy SMS-t, hogy menjetek az erdőből. Nem is mondtuk nekik, hogy az erdőbe megyünk így nagyon furcsa volt...én nem akartam még haza menni ahogy Stefanie se...de a lányok kezdtek félni szóval hazamentünk...

1. rész A kezdetek kezdte

Úgy kezdődött minden, hogy 18 éves koromban kiköltöztem Londonba a bátyámhoz. Majdnem mindig egyedül voltam, mert a bátyám dolgozott és sokáig nem voltak ott barátaim, de egy idő után sikerült barátokat találnom. Ezeknek a barátoknak a neve: Jennifer, Jessica, Stella, és Stefanie. Stefanie-val találkoztam először és a találkozás véletlenül történt. Ezt a találkozást most elmesélem nektek.

- Az egyik nap amikor mentem kifelé egy presszómból egy lány (az a lány Stefanie volt) leöntötte a felsőmet kávéval. Amint leöntött rögtön bocsánatot kért. Nem haragudtam rá hisz mindenkivel megtörténhet ez. Amikor befejezte az állandó bocsánatkérést bementünk a mosdóba és elkezdem lemosni a kávét a pólómról. Amiközben mostam a pólóm bemutatkozott nekem...

-Szia! A nevem Stefanie Jonson. 

-Szia! Az én nevem pedig Shara Parker.

-Még egyszer bocsánat, hogy leöntöttelek kávéval.

-Semmi gond mindenkivel megeshet. - mondtam mosolyogva - Egyébként örülök, hogy találkoztunk.

-Én is... úgy látom nemrég jöttél a városba...

-Igen, tényleg nemrég jöttem...ezt honnan tudod?

-Ebben a városban senki sem ilyen kedves a másikkal.

-Azt már én is észrevettem.

-Mivel te ilyen kedves voltál hozzám...ezért a barátnőimmel megmutatjuk neked a várost amikor neked is jó és nekünk is. Add meg a számod, én is megadom az enyém és majd egyeztetünk.

-Rendben. - miután számot cseréltünk elköszöntünk egymástól és hazamentünk mind a ketten. Másnap arra keltem, hogy csörög a telefonom. Stefanie volt az. 

-Szia! Én vagyok az Stefanie tudod aki leöntött kávéval tegnap. - mondta -

-Szia! Mit szeretnél?

-Tudod megbeszéltük, hogy a barátnőimmel megmutatjuk a várost, ha nekünk is jó és ha neked is jó. Nekünk most jó...és neked?

-Nekem is jó. Úgy sincs még a városban rajtad kívül túl sok ismerősöm.

-Oké. Akkor találkozzunk abban a presszóban ahol leöntöttelek azaz a Kaffeine-ben egy óra múlva.

-Rendben. - azzal leraktam a telefont és elmentem zuhanyozni és felöltözni.

Emellett a viselet mellett döntöttem. A hajam leengedve volt. Mire készen voltam mindennel (fürdés, öltözés, reggeli, fogmosás) addigra pont annyi időm maradt, hogy odaérjek a Kaffeine-be. A lányok már ott vártak és amikor odaértem az asztalhoz rögtön bemutatkoztak. Egy szőke hajú lány a kezét nyújtotta és egy nevet mondott: -Stella Malone. Aztán egy másik szőke lány is a kezét nyújtotta mielőtt be tudtam volna mutatkozni.  Ő is egy nevet mondott: -Jessica Robinson. Ismét mielőtt kimondhattam volna a nevem megszólalt egy barna hajú lány: -Jennifer Morgan. Végre elmondhattam a nevem hisz Stefanie-t már ismertem. Így hát megszólaltam:

 -Az én nevem Shara Parker. Örülük, hogy találkoztunk.

-Mi is szólaltak meg egyszerre a lányok.

-Na akkor indulhatunk? - kérdezte Stefanie. -

-Menjünk. - mondtam és elindultunk. Londonban először a nevezetességeket mutatták meg és utána jöttek a boltok, kávézók, éttermek. A boltokban persze jól be kellett vásárolnom mert a lányok addig nem hagytak békén ameddig nem vettem valamit. Olyan este fél tizenkettőkor értem haza. A bátyám már a nappaliban várt és vádlóan nézve rám azt kérdezte: 

-Hol voltál? Mit csináltál? Egész nap hívtalak! Miért nem vetted fel? Aggódtam érted! -amikor kimondta, hogy aggódtam érted már ölelt engem. Én csak annyit mondtam hogy új barátokat szereztem és, hogy velük voltam. Joe nagyon örült ennek és azt mondta, hogy:

-Szeretnék a barátaiddal találkozni. Ja... és majdnem kiment a fejemből segítened kéne az egyik rendezvényen. Segítesz?

-Hogyne segítenék. A barátaimat is be fogom mutatni.

-Köszönöm...én is bemutatnálak pár barátomnak. Rendben?

-Oké. De most menjünk aludni. Jó éjt!

-Neked is! Amúgy a rendezvény holnap lesz.

-Rendben és reggeltől lesz?

-Igen. Ez egy születésnapi party lesz.

-Értem...és mit vegyek fel.

-Koktélruhát.

-Rendben. Te öltönyben leszel?

-Igen.

-Amúgy miért kell beugranom?

-Mert az akivel egymáshoz szoktunk öltözni azaz a kollégám Cloe beteg lett.

-Értem. Akkor megyek is aludni. Még egyszer jó éjt!

-Neked is! -és azzal elmentünk aludni. Másnap amikor felkeltünk mentem zuhanyozni és kiválasztottam a ruhát és a cipőket (a cipőket nem elírás mert két cipőt vittem).

(A képen a bátyám zakója is rajta van.)

Szóval amikor mind a ketten készen voltunk és még meg is reggliztünk azonnal elindultunk. Amikor odaértünk nagyon kellett szaladni, mert már így is késtünk. Joe bemutatott a barátainak, Britney-nek, Felix-nek, Bob-nak, Felicia-nak, és Cole-nak nem tudott bemutatni. A főnökének is bemutatott azaz Mr. Nicolson-nak. A bemutatkozás után rögtön kezdődött a Party. Reggel pontban 8.00-kor kezdődött. A vendégeket nekem és Joe-nak kellett fogadni. Miután megérkezett mindenki azután mennünk kellett pincérkedni. Egyszer csak annyit láttam, hogy minden lány a színpad elé rohan sikítva és tombol megnéztem, hogy miért is van ez...és a One Direction állt a színpadon. Én is szeretem a One Direction-t de nem visítottam és tomboltam ott hanem dolgoztam. Egyszer csak egy kis szünetet tartott a One Direction. Nagy csönd volt. Persze, hogy elfelejtettem lehalkítani a telefonom és kicsit se volt ciki, hogy a One Direction a csengőhangom... így nagyon égtem és pont akkor kezdett el csörögni a telefon amikor Liam-nek vittem egy kis vizet. Szóval ez nagyon ciki volt. Erre még Joe odajött és elkedzett cirkuszolni, hogy mondta hogy halkítsam le a telefont. Mert a főnöke azt mondta, hogy munkahelyen nem akar mobilcsörgést hallani...mindezt a srácok végignézték. A koncert után mindegyik Directioner képet és aláírást kért csak én nem. Mire a fiúk miután megcsinálták a képeket és aláírtak mindent odajöttek hozzám és Liam ezt kérdezte:

-Te miért nem kértél képet és aláírást? Hallottuk a csengőhangod és tudjuk így már, hogy Directioner vagy.

-Csak azért, mert Joe jól összeszidott és lehet, hogy miattam fogják kirúgni mert én csak helyetesítem Cloe-t és ő hozott ide engem.

-Ugyan már...szerintem ennyiért nem rúgják ki. - mondta Harry vígasztalásnak.. -

-Akkor is... a főnöke nagyon kemény... lehet, hogy miattam kirúgják.

-Dehogy fogják. - győzködött Louis. -

-Jó lehet, hogy nem rúgja ki, de akkor meg szívatni fogja.

-Az nem biztos. - mondta Zayn.-

-Kösz srácok, hogy próbáltok megvígasztalni...de most engem semmi sem tudna felvidítani.

-Még az evés sem? - kérdezte Niall. -

-Igen Niall még az evés sem.

-Na...de ezeket a képeket nem hagyhatod ki velünk lehet hogy ez vissza nem térő alkalom. - mondta Liam. -

-Oké...akkor csináljuk meg azokat a képeket. -mondtam már mosolyogva. -

-Na így már mindjárt más. - mondta Harry. -

-Az aláírások is jöhetnek? - kérdezte Zayn. -

-Rendeben...jöhetnek az aláírások is. 

-Figyelj csak...még be sem mutatkoztál...

-Shara Parker vagyok. 18 éves.

-Tudod mit Shara cseréljünk telefonszámot és ha bármi van csak hívj. - mondta Niall.- 

-Oké.

-De akkor már mindenkivel. - fojtatta Niall a mondatot. -

Miután számot cseréltünk azután kijött Joe és azt mondta:

-Nem rúgott ki és nem fog megszívatni. Hála neked előléptettek... köszönöm Shara... úgy szeretlek! ♥

-Nincs mit. Én is szeretlek Joe! ♥

-Mehetünk haza?

-Hát persze. - mondtam. -

-Várjunk csak ti együtt laktok? - kérdezte Niall. -

-Igen. - válaszolta Joe. -

-De Shara még nem csak 18 éves? - kérdezte Louis. -

-Igen...annyi. Na és?? - kérdezte Joe.-

-És te hány éves vagy? - kérdezte Zayn. -

-22. - mondta Joe. - Miért?

-Mert ő még csak 18 éves... - mondta felháborodottan Harry. -

-Igen ő még csak 18 éves azért lakik velem. - mondta Joe. -

-Akkor ti most együtt jártok? - kérdezte Liam. -

-Nem...dehogy is. - mondta Joe. -

-Akkor miért laktok együtt? - értetlenkedett Niall. -

-Mert a húgom. - mondta Joe. - KOmolyan azt hittétek, hogy mi együtt járunk?

-Hát nagyon úgy tűnt. - mondta Liam. - aztán elkezdtünk nevetni. - 

-Na most, hogy ezt tisztáztuk akkor mi megyünk is... Helló. - mondta Joe. -

-Sziasztok Srácok! - mondtam. -

-Szia Shara! Szia Joe! - mondták egyszerre és ők is indultak haza. -