2. rész Mi lehetett ez?

Másnap felkeltem és felültem a gép elé Twitter-ezni. A Twitteren találtam pár képet amin én és az 1D ahogy vígasztalnak. Jó gondoltam és görgettem lefelé a híreket. Felnéztem Facebook-ra is és ott is ott volt az a kép. Egyszer csak megcsörren a telefon. Liam volt az. Felvettem a telefont és beleszóltam:
-Szia! Mit szeretnél?
-Szia! Csak annyit, hogy ma eljössz a koncertünkre elküldök egy VIP jegyet.
-Rendben...miért is ne?
-Oké...akkor majd ott találkozunk. Mi is a lakcímed?
- 66 Green St.
-Oké...küldöm a jegyet.
-Figyelj...jöhetnének a barátnőim is?
-Persze...hány barátnőd jönne.
-Négy...velem együtt öt.
-Oké akkor küldöm a jegyeket.
-Rendben...szia!
-Szia!
Miután leraktam a telefont rögtön felhívtam a csajokat. A lányok beleegyeztek és azt monták, hogy mindjárt itt lesznek és elmegyünk ruhákat venni. Ezeket Vettük:

Miután megvettük a ruhákat átmentünk hozzám és felvettük a ruhákat, feldobtunk egy kis laza sminket, és a hajunkat leengedve hagytuk. A jegyek is megérkeztek mire készen voltunk. Felkaptuk a jegyeket és már mentünk is. Ez egy különleges koncert volt...de mi erről nem tudtunk. Azért volt különleges mert minekünk hátulról fel kellett menni a színpadra táncolni. Szerencsére amikor megmutatták a várost a lányok akkor az 1D zenéire csináltunk koreográfiákat. Szóval felmentünk és elkezdtünk táncolni. A koncert után még ottmaradtunk a srácokkal. Dicsértek minket, hogy milyen jól tudunk táncolni és mi is dicsértük őket, hogy milyen jól tudnak énekelni. Egyszer csak egy ismerős arc bukkant fel a tömegből Bob volt az. Odajött hozzám és azt mondta: 

-Joe keresett. Nem tudta, hogy hol vagy...aggódott érted.

-Nem kapta meg az SMS-t?

-A telefonját meg se nézte...

-Igen ez Joe-ra vall.

-Hát igen. - mondta Bob mosolyogva. -

-Megmondanád neki, hogy nézze meg az SMS-t?

-Persze. - mondta Joe és elment. -

Minket pedig a fiúk hazavittek. Most a lányoknál aludtam. (Ez is szerepelt az SMS-be.) Másnap amikor felkeltünk a lányok kitalálták azt, hogy: 

-Shara...ide költöznél, ha megkérünk?

-Igen....miért?

-Mert akkor...légyszíves költözz ide.

-Rendben csak szólnom kell Joe-nak.

-Oké...akkor szólj és segítünk bepakolni. Úgyis eggyel több szobánk van.

(A ház így nézett ki)

Szóltam is Joe-nak és beleegyezett, hogy odaköltözzek a lányokhoz miután megismerte őket. Szóval így már öten éltünk ebben a gyönyörű házban...és annak örömére, hogy beköltöztem rendeztünk egy bulit. A ruháink a következők voltak. 

(balról az 1. Stella ruhája, a 2. Jessica ruhája, a 3. Stefanie ruhája, a 4. az én ruhám, az 5. Jennifer ruhája)

Szóval a buli kezdetét vette nem ismertem senkit a bulin ezért a lányok mutattak be mindenkinek. Sok ismerőst szereztem, de egy sráccal különösen összebarátkoztam méghozzá Josh Marley-vel. 

(Ő itt Josh Marley.)

Nagyon kedves és okos srác, nem is néz ki rosszul...de van barátnője a neve Christina Booly. Kedves lány... szép is...de kicsit buta. Az egész estét Christinával és Joshsal töltöttem ameddig a bulinak vége nem lett. Ja és azt majdnem kifelejtettem, hogy egy kedves srác felkért táncolni...a neve Brad Grey.

(Ő itt Brad Grey.)

Amikor a bulinak vége lett, és mindenki hazament lefeküdtünk aludni. Ez az én pizsamám: 

Másnap reggel amikor még csak én voltam ébren csengettek. Így kinyitottam az ajtót. Az ajtóban egy fiú állt...és egyszer csak megszólalt:

-Szia! Én Dennis McCartney vagyok...Stellához jöttem... itton van?

-Szia! Én Shara Parker vagyok....itthon van Stella csak még alszik.

-Értem...

-Nem jössz addig be megvárhatod....

-Tényleg?

-Igen.

-Köszönöm...nagyon kedves vagy!

-Nincs mit. - mondtam. -

Egyébként így néz ki Dennis McCartney:

Amikor Stella lejött és meglátta Dennist rögtön elkezdett ordibálni:

-Te meg mit keresel itt?!?!?! Ki engedte meg, hogy ide gyere?!?!?! Menj haza és soha ne gyere vissza!!!

-Hozzád jöttem. Elengedtek hozzád. Miért??? - mondta értetlen fejjel Dennis pedig nagyon is jól tudta, hogy miért mondta ezt Stella. -

-Menj innen!!! - és már tolta kifelé Dennist az ajtón. -

-Ezt miért csináltad? - kérdeztem. -

-Azért mert ő volt az első szerelmem és azóta amióta elhagytam zaklat engem... - mondta Stella. -

-Ja...értem...bocsánat, hogy beengedtem a házba. - mondtam. -

-Semmi gond. - mondta Stell és folytatta mondanivalóját - Na gyere keltsük fel a többieket. -

Azzal elmentünk felkelteni a többieket. Elmondtuk, hogy mi is történt. Egyszer csak csörög a telefonom...Liam volt az...azt mondta hogy:

-Azonnal gyere át kérlek, de ne hozz magaddal senkit.

-Rendben.

Azonnal mentem csak felkaptam valami ruhát...

(ezt vettem fel)

Szóval siettem ahogy csak tudtam... 5 perc alatt odaértem... Liam idegesen nyitott ajtót... és egyszer csak megszólalt: 

-Zayn eltűnt... nem tudjuk, hogy hol van...

-És én ebben, hogyan segítsek.

-Csak maradj itt...

-Miért? És miért nem hozhattam magammal a lányokat?

-Mert Zayn csak téged ismer annyira nagyon...

-És ehhez nekem mi közöm is...

-Mert hozzád ment volna.

-Miért?

-Majd megtudod egyszer.

-Mondd el kérlek!

-Nem lehet majd megtudod.

-Oké... - hagytam rá. -

Miután reggel elmentem és már délután lett a lányok hívtak hogy eljönnek értem és megyünk sétálni. Ők is 5 percen belül ott álltak az ajtóban én pedig mentem velük. Hát amire nem gondoltam mert nem úgy voltak öltözve a közeli erdőbe mentünk sétálni. Mentünk az erdőben már jó ideje és egyszer csak nagy csörtetést hallunk, és hogy hirtelen elsuhan egy árnyék...nem tudtuk, hogy mi lehetett az mire kaptam Liamtől egy SMS-t, hogy menjetek az erdőből. Nem is mondtuk nekik, hogy az erdőbe megyünk így nagyon furcsa volt...én nem akartam még haza menni ahogy Stefanie se...de a lányok kezdtek félni szóval hazamentünk...