Stefanie szemszöge:
Amikor hazaértünk a srácokkal a buliból akkor annyit láttam, hogy Shara egy vértócsát takarít.
-Shara, ki sérült meg?!?!?! - érdeklődtem idegesen. -
-Senki sem, csak kiöntöttünk egy kis málna kólát... - mondta Shara mosolyogva. -
-És akkor mi lett a lábaddal? - érdeklődtem. -
-Ráejtettem a poharat amiben a kóla volt és a pohár eltört. - mondta Shara mosolyogva. -
-Shara, gyere akkor is be viszlek a kórházba... Niall is azt szeretné! - ordította le Zayn a lépcsőről. -
-Mi köze van Niall-nak ahhoz, hogy kiöntötted a kólát és eltört a pohár a lábadon? És hol vannak az üvegszilánkok? - érdeklődtem. -
-Bocs, de most megyek, mert Zayn hívott. - mondta Shara, majd elsántikált a lépcsőhöz. - Zayn menjünk!!!
-Oké, Shara... mindjárt megyek. - ordított vissza Zayn. -
-Niall is jön? - érdeklődött Shara. -
-Akarod, hogy jöjjön? - kérdezett vissza Zayn. -
-Ahha. - mondta Shara. -
-Oké, akkor jön. - ordította Zayn. - Horan, gyere már!!! -
-Jösztök végre? - kérdezte Shara. -
-Jövünk már, ne idegeskedj! - mondta Zayn miközben megjelent Niall-al és kimentek az ajtón. -
-Szóval ti elhiszitek, hogy málna kólát öntöttek ki? - érdeklődtem. -
-Nem. - mondták egyszerre a srácok. -
-Na, mindegy főzök valamit! - mondtam. -
-Oké. - mondták a srácok egyszerre. Mikor főzni kezdtem találtam a konyhapulton egy véres kést. Rögtön gondoltam, hogy az nem málna kóla volt a földön. Már csak azt kell kiderítenem, hogy miért véres az a kés. -
-Srácok, gyertek! - kiabáltam ki a konyhából. -
-Azt mondtad, hogy egyedül főzöl! - kiabált vissza Harry. -
-De mutatni szeretnék valamit. - mondtam. -
-Azt akarod mutatni, hogy miben kell segítenünk? - kérdezte Harry. -
-Nem. - kiabáltam vissza. -
-De, ha igen, akkor se segítek neked! -kiabálta Harry. -
-Csak gyere már! - kiabáltam, miközben arra gondoltam, hogy egyszer megőrülök Harry-től. -
-Na mi van már? - csoszogott be Harry a konyhába. -
-Ezt nézd! - fordítottam felé a kést. -
-Azt hittem szeretsz és nem akarsz kinyírni. - mondta Harry. - Louis gyere már! Stef ki akar nyírni! -
-Mi van?!?! - szaladt be a konyhába Lou. - Stef tedd le azt a kést! Ne bántsd Harry-t se engem. Hogyha mérges vagy kérlek vezesd le mással! -
-Nem akarok én senkit kinyírni. - mondtam nevetve. -
-Ugye milyen jól megtudom győzni az embereket! - mondta büszkén Lou. -
-Eddig se akartam kinyírni senkit. - mondtam mosolyogva. -
-Persze, persze, hogy hazudik! - mondta Lou. -
-Louis, ha most nem fogod be én komolyan neked megyek a késsel és nem érdekel, hogy vámpír vagy! -
-Persze én nem félek tőled! - mondta Lou miközben hátat fordított. -
-Tényleg?! - kérdeztem miközben közelebb mentem a késsel. -
-Hát nem féé... - mondta Lou miközben felém fordult és hátrébb ugrott. -
-Fiúk, ha befejeztétek a szenvedést akkor megmondanám, hogy mit szeretnék mutatni. - mondtam. -
-Jó, jó csak akkor rakd le a kést! - mondta Lou a sarokból. -
-De ezt szerettem volna mutatni! - mondtam. - A kés véres és szerintem ez Shara vére. -
-Hogy kerülne egy késre Shara vére? Méghozzá úgy, hogy a kés vastagon véres? - érdeklődött Harry. -
-Srácok ti ilyenek vagytok, ha alváshiányotok van? - érdeklődtem. -
-Háát... ezt mg hogy értsem? - érdeklődött Lou. -
-Azt kérdeztem, hogy mindig ilyen hülyék vagytok, ha keveset alszotok. - jelentettem ki és a telefonom a beszélgetést félbeszakította. Shara volt az. Így hát felvettem. -
-Szia Shara! - mondtam. -
-Szia Stef! - köszönt Shara. -
-Mit szeretnél? - kérdeztem. -
-Légyszíves hívd fel Joe-t. - mondta Shara. -
-Miért? - érdeklődtem. -.
-Csak, mert... na mindegy, majd felhívja Zayn. - mondta Shara. -
-Na most már mond el, ha belekezdtél! - mondtram. -
-Inkább hagyjuk, mert még felhívnád Liam-et. - mondta Shara. -
-Ígérem, hogy nem fogom. - mondtam. -
-Akkor elmondom... - mondta Shara. - kicsit sok vért vesztettem és Joe a hivatalos gyámom. Szóval őt fel kéne hívni, hogy milyen vércsoportom van, mert nem tudom. -
-Rendben. - mondtam. - De, hogy is kezdett el vérezni a lábad? -
-Ne haragudj érte Niall-ra, de véletlenül beleállította a konyhakést a lábamba. - mondta Shara. - De semmi gond nem haragszom rá. -
-Hölgyem, most már le kell tennie. - hallatszott a háttérben. -
-Bocs, mennem kell! - mondta Shara, majd lerakta a telefont. Én pedig leraktam a konyhakést a pultra és elkezdtem kifelé szaladni a kocsihoz. -
-Hova mész? - kiáltott utánam Harry. -
-Mindjárt jövök csak kinyírom Niall-t. - mondtam és elindultam a legközelebbi kórházhoz. -
Niall szemszöge:
Amikor bevitték a műtőbe Shara-t engem az ájulás környékezett. Zayn pedig teljesen nyugodtnak tűnt, ahhoz képest, hogy milyen jóban vannak Shara-val. Egyszer csak egy lökést éreztem az oldalamon.
-Most neked annyi! - hallottam az ordítást. Nem értettem, hogy miért is lenne nekem végem, de egyszer csak megláttam a támadóm arcát. Mindenre rájöttem, de lefogtam, hogy ne tudjon tovább ütögetni. Igaz, hogy nem fájt, de idegesített. -
-Stef én nagyon sajnálom! - mondtam. - Shara nem haragszik akkor te miért? -
-Azért, mert ő kedvesebb és megértőbb, mint én. - ordította Stef. - És te nem hívhatsz Stef-nek! -
-Stef mi a baj? - szaladt oda hozzánk Zayn. -
-Csak az, hogy beleállította a legjobb barátnőm lábába a konyhakést és még azt várja tőlem, hogy ne haragudjak! - ordította Stef. -
-Nyugalom Stef! - próbálta nyugtatni Zayn Stef-et. - Shara erős kibírja a műtétet! -
-Hogy műtőbe juttatta Horan?!?! Én kinyírlak!!! - ordított ismét Stef. -
-Nyugalom. - mondta Zayn.- Stef... most felhívom Harry-t és ő érted jön. -
-Nem én itt akarok legalább addig lenni, hogy Shara-t kihozzák a műtőből. - mondta Stef. -
-Nem, te most szépen hazamész és lenyugszol az lesz mindenkinek a legjobb. - mondta Zayn, majd felhívta Harry-t és Harry két perc múlva a kórházban is volt. -
-Gyere Stef. - mondta Harry. -
-Jó, megyek. - mondta Stef és elmentek Harry-vel. -
-Ezt meg, hogyan csinálja Harry? - érdeklődtem Zayn-tól akin most már látszott az idegesség. -
-A vonzerejével. - mondta Zayn mosolyogva miközben a szemöldökét húzgálta. Erre elnevettem magam és ő is nevetett velem. -
Harry szemszöge (+18):
Nem láttam még ilyen idegesnek Stef-et. Abban biztos vagyok, hogy azokat teljes erejével védi akiket szeret. Nem szeretném, hogy rám legyen pipa, mert elég félelmetes amikor mérges.
-Stef! - mondtam amikor kiszállt a kocsiból, de nem figyelt rám csak besétált a házba. Én gyorsan utána szaladtam és láttam, hogy az emeletre igyekszik. Én oda is utána mentem, de az orrom előtt becsapta az ajtót. Elgondolkoztam, hogy be merjek-e kopogni vagy leszedi a fejem, ha ezt megmerem tenni, de összegyűjtöttem minden önbizalmam és bekopogtam. - Stef. -
-Mi van? - kérdezte miközben kinyitotta az ajtót. -
-Bemehetek? - érdeklődtem. -
-Gyere. - mondta, majd beengedett az ajtón utána, pedig ismételten becsapta az ajtót. -
-Stef kérlek ülj le mellém. - mondtam miközben kiskutya szemeket meresztettem rá. -
-Jó. - mondta, majd levágódott az ágyra. -
-Megnyugtathatlak? - érdeklődtem egy perverz mosollyal társítva. -
-Ezt meg, hogy érted? - kérdezte Stef, amikor úgy is tudta rá a választ. -
-Tudod te azt. - mondtam mosolyogva és megcsókoltam. Ő a szokásához híven vissza csókolt. Amikor vissza csókolt én az ágyra döntöttem. Stef nem tiltakozott, így folytattam azt amibe éppen belekezdtem. Hosszú ideig csókoltuk egymást, majd Stef levette a felsőmet, utána tovább csókolóztunk én elkezdtem a nyakát csókolgatni és a pólóját levenni róla. Miután levettem a pólóját Stef fordított a helyzetünkön és én kerültem alulra. Amikor alulra kerültem el halmozott apró csókokkal, a számtól kezdve a hasam végéig, aztán lehúzta a nadrágomat is és én is megszabadítottam az ő nadrágjától. Még kicsit simogatta a mellkasom és csókolgatta nyakam. Majd mindezek után a lényegre tértünk. -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése